A 35-49 éves korcsoportba tartozó magyar lakosság növekvő hányadát foglalkoztatja, miből, hogyan él majd idős korában. A megkérdezettek alig 12 százaléka állítja, hogy egyáltalán nem foglalkoztatja a kérdés, míg minden negyedik érintett gyakran, minden ötödik nagyon gyakran foglalkozik ezzel a problémával – derül ki a BellResearch felméréséből.
 
A megkérdezettek 70 százaléka a betegségek kialakulásától fél, kétharmaduk viszont a várható anyagi nehézségek kapcsán fogalmaz meg komoly aggodalmakat. Ennek ellenére a nyugdíj-előtakarékosság terén a magyarok nem állnak jól. A felmérés eredménye szerint a kutatásban érintett korcsoport kétötöde egyáltalán nem rendelkezik a kötelezőn felül időskori megtakarítással.
 
A nyugdíjas évekre szóló megtakarítások közül az önkéntes nyugdíjpénztári befektetések a legnépszerűbbek – ilyenekkel a válaszadók harmada rendelkezik -, azokat pedig a befektetéssel kombinált életbiztosítások követik a rangsorban, amelyekről a válaszadók 27 százaléka tett említést. A nem túl régen elérhető nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) már 6 százalékos részt hasított ki magának, míg ennél valamivel még kisebb a részvénybe és más értékpapírokba fektetők aránya.
 
Az időskori megtakarítással nem rendelkezők – nem meglepő módon – legtöbbször anyagi okokkal indokolják, hogy nem spórolnak: bő háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy nem tud félretenni erre a célra. Érdekes ugyanakkor, hogy a válaszadók viszonylag jelentős része – 14, illetve 12 százaléka – jelölte meg indokként a pénzügyi szolgáltatókkal, illetve a politikai környezettel szembeni bizalmatlanságot. A gazdasági környezettel szembeni aggodalmakat is figyelembe véve már több mint 40 százalék azok aránya, akik az előtakarékosságtól a bizalmatlanság miatt zárkóznak el.
 
Figyelemre méltó, hogy az általános célú megtakarítás még az időskorinál is ritkább, hiszen a magyarok 43 százaléka nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, és ezért csaknem 90 százalékban az anyagi erőforrások hiányát hozza fel indokként.
 
A felmérés adatai szerint a 35-49 célcsoport kétötöde lenne nyitott időskori előtakarékosságra, ami a teljes magyar lakosságra vetítve csaknem egymillió embert jelent.

Az előtakarékosságra nyitott válaszadók legnagyobb része - 71 százaléka - havi rendszeres juttatást igényelne megtakarításaiért cserébe, magasabb szintű egészségügyi ellátásra 13, színvonalasabb idősotthoni ellátásra pedig 12 százalékuknak lenne igénye. Tanácsadásra 32 százalékuk lenne nyitott.